Már több mint 58 év eltelt mióta az utolsó rab is eltávozott az Alcatrazból, ám a világ leghíresebb börtöne még ma is számos látogatót vonz. Ha valaki meg akarja nézni a híres intézményt, jobb ha jó előre lefoglalja a helyét. Akár hetekkel, hónapokkal előre elfogynak az szigetre induló hajón a jegyek, holott mikor engedélyezték az egykori börtön látogathatóságát, azt hitték, hamar lankad majd az érdeklődés. ***
Még ha nem is jártál az Alcatrazban, lehet, hogy már többször is hallottad a záródó celláinak hangját. Méghozzá ahol nem is számítottál rá: a moziban. George Lucas-nak annyira megtetszett a híres börtön celláinak becsapódásának hangja, hogy felvette és effektek formájában több Hollywood-i filmből is visszaköszön. Például a Halálcsillagon... De erről picit később.
A Covid előtt napi 5000 látogató árasztotta el Alcatraz szigetét - és az azon található börtönkomplexumot -, és még így is hetekkel, hónapokkal előre eladták az összes helyet a negyedóránként kifutó komphajókra. Úgyhogy ha tervezel egy San Francisco-i városnézést, de a börtöntúrát sem akarod kihagyni, akkor jobban jársz ha előbb az Alcatraz kompra veszel jegyet és csak utána a repülőre - mi legalábbis így tettünk.
Nem csoda, még mindig sokan személyesen akarnak borzongani ott ahol egykor Al Capone takarította az udvart (a világ első számú maffiózója így is kiváltságosnak érezhette magát, hogy dolgozott, és minél többször elhagyhatta szűk celláját). A raboknak nagyon kevés privilégium jutott: a szabályzat szerint ellátták őket élelemmel, ruhával, és orvosi felügyelettel. Minden más kiváltságszámba ment, és a legkisebb rendbontásért megvonták tőlük. A börtön falai közt nem voltak jogvédők. A vélt vagy valós vétségért sötétzárka járt, vagy a pincében található sötét, ablaktalan nyirkos cellák. Csak egy matrac a földön és egy éjjeliedény: ennyi volt a felszereltsége a szobáknak, az ellátmány pedig víz és kenyér. A leghosszabb idő - amit egy rab a sötétzárkában töltött - 15 nap volt, a többség 2-3 nap alatt megtört és utána kezesbárányként viselkedett - legalábbis egy darabig.
Az Alcatraz 1934 és 1963 között, 29 évig működött szövetségi börtönként, és bár voltak szökési kísérletek, a hivatalos nyilvántartás szerint ebben az időszakban senkinek sem sikerült sikeres szökést végrehajtani a Szikláról. Igaz, egyszer három embernek nyoma veszett, miután a cellájuk falát megbontva sikeresen kiásták magukat 1962-ben, de arra nincs bizonyíték, hogy élve partra jutottak. Holttestük sosem került elő.
Ám ha kicsit többet megyünk vissza az időben, akkor találunk sikeres meneküléseket az Alcatrazból. Mielőtt Amerika legveszélyesebb bűnözőinek gyűjtőhelyévé vált, katonai börtönként üzemelt - jóval felszínesebb biztonsági szabályokkal. Így fordulhatott elő, hogy többször is sikerült egy kis furmánnyal kiszabadulnia lakóinak. A múlt század első felében történt, hogy egyikük bemászott egy nagy ládába és postai küldeményként feladta magát - sikerült eljutnia San Francisco-ba, mire felfedezték a szökést, kereket is oldott. De olyan is akadt, aki a helyi nyomdában szabadulólevelet hamisított magának - valamint három másik társának - és elrejtette a Washington D.C.-ből érkező hivatalos levelek közt. Az illetőt három társával együtt még el is búcsúztatták, kiadásaikra kimenőpénzt is kaptak, majd hajóval vitték őket az egy mérföldre lévő kikötőig. A hamisítót később sem fogták el. Mire rájöttek, hogy szökés történt, elhagyta a várost, viszont cimborái még mindig a kikötői kocsmákban ünnepelték a váratlan szabadulást: hamarosan a régi cellájukban józanodhattak a villámkimenő után.
Ám miért is volt olyan nehéz a kijutás az Alcatrazból? A kis sziget - ami eredetileg egy lakatlan szikla - mindössze egyetlen mérföldre található San Francisco partjaitól. Eredetileg madarak élőhelye, sirályok, kormoránok fészkelnek rajta. A rengeteg szárnyas szinte mindent összepotyogtat. A börtönudvar sem a frissen hullott hótól fehérlik augusztusban.
Minden évben tartanak öbölátúszást is, tehát nem lehet olyan nehéz partra evickézlni - gondolná egy laikus. De ez nem így van, ugyanis a San Francisco öbölben még nyáron is meglehetősen hideg a víz - a többi évszakban pedig kifejezetten fagyos - és életveszélyes áramlatok is nehezítik az úszók helyzetét. Könnyű eltűnni a vízben. Bár az csak legenda, hogy cápák is tanyáznak az öbölben: a víz nem olyan sós mint az óceánban, ezért az emberre is veszélyes ragadozók csak nagyon ritkán úsznak fel a Golden Gate hídig.
Miután bezárták a börtönt - amelyben nagy szerepe volt az 1962-es szökésnek is - a sorsáról többféle terv készült. Egy darabig az indiánok is igényt tartottak rá, több őslakos család is odaköltözött, adományokból tartották fenn magukat 19 hónapig. Ám miután több műemléknek jellegű épületet is megrongálódott, lassan elvesztették a civilek támogatását és végül a helyi hatóságok kiköltöztették őket.
Ezután engedték, hogy Hollywood filmforgatásokra használja a börtönépületeket - számos kasszasiker helyszíne a mai napig - a filmesek pedig igyekeztek visszaállítani a börtönévekben ismert állapotot. Helyreállították a cellák zárószerkezetét, az eredeti tervek szerint berendeztek egy-két helyiséget. A filmek a nagyérdemű érdeklődését is felkeltették a börtön iránt, ezért eleinte alkalmanként engedték a látogatását. A fenntartók azt hitték, hamar ráunnak a turisták, és akár parkot is alapíthatnak a helyén, vagy akár New York mintájára egy nagy szobor is helyet kaphat a szigeten (szóba került egy nyugati Szabadság Szobor, vagy épp San Francisco névadója Szent Ferenc is).
Ám aki meg akarja nézni amerikai egykori hírhedt bűnözők otthonát, egy darabig még biztosan meg tudja tenni, ugyanis a mai napig nem vesztett népszerűségéből. Sőt, nem csak a helyszín, hanem még a börtön hangjai is világhírnek örvendnek. Kevesen tudják, hogy olyan híres filmekben, mint a Terminator 2, a Jurassic Park, vagy éppen a Star Wars - Birodalom Visszavág című filmekben is a csapódó ajtók hangját az Alcatraz celláinak csapódásakor felvett hangeffektek adják. Bizony, bármilyen hihetetlen, a Halálcsillagon lévő ajtó becsapódásakor Darth Vader is ugyanazt hallhatta amit Al Capone, mikor egy fárasztó munkanap után visszatért a 181-es cellába.
Kép és szöveg: MandaMoM
