A Wright fivérek által épített első - ember által irányított - repülőgép 118 évvel ezelőtt, 1903. december 17-én emelkedett el a földről, mindössze 12 másodpercre. Aznap további három repülést hajtott végre, mielőtt totálkárosra tört. Igaz, egy darabkája még így is eljutott a Holdra.***
A történelmi repülés színhelye Észak Karolina, Kitty Hawk. A déli állam méltán büszke rá, hogy a Wright fivérek náluk hódították meg az eget, vagyis emelkedtek el először a földről. Még a helyi kocsik rendszámtábláján is szerepel a jelmondat: First in Flight (repülésben első).
A helyszínt nehéz is lenne eltéveszteni, ugyanis a Wright fivérek által gondosan kiválasztott helyszín, a Kill Devil Hill - lankás homokdűnék közelében lévő terület - ma már nemzeti emlékhely, monumentális szoborral, megmászható 
makettekkel. Az eredeti hangár helyén ki van alakítva a testvérpár eredeti műhelyének korhű replikája. De természetesen a legérdekesebb a repülés hosszát bemutató ösvény, amin még egy kisiskolás is könnyedén végigszalad. Nem csoda, az első sikeres elemelkedés mindössze 12 másodpercig tartott és a fiatalabb testvér, Orville feküdt a kezdetleges kormánynál. Azt, hogy ki próbálhatja ki először a Wright Flyert, pénzfeldobással döntöttek a testvérek. Wilbur, az idősebb nyert, de ő elrontotta az első kísérletet, sőt még a gép is megsérült. Csak három nappal később, december 17-én tudták újra megkísérelni a felszállást, de ekkor már Orville volt soron. Ő nem hibázott és ezzel mindkettejüket beírta a repülés történelmébe. Aznap négyszer szálltak fel - felváltva - az utolsó repülés már csaknem egy percig tartott és 260 méter távolságot sikerült megtenni. Sajnos a landolások nem voltak túl sikeresek, a gépet végül a felerősödő szél is felkapta és megpörgette. A sérült gépet többe került volna felújítani, mint újat építeni, ezért a történelmi napot követően soha nem szállt levegőbe. Helyette inkább egy új modellt tökéletesítettek, amellyel évekig tartottak bemutatókat. Együtt azonban csak egyetlen egyszer egész életükben. Idős édesapjuknak megígérték, hogy közösen sosem fognak repülni, ha baj történne, legalább egyikük tovább vihesse az örökséget. 1910-ben egy hat perces repülés erejéig mégis kivételt tettek: az akkor 82 éves Milton Wright szintén jelen volt egy bemutatón, ahol rábólintott, hogy fiai közösen is hódoljanak szenvedélyüknek. Egy feltétellel: hogy utána ő is mehet egy kört. Az élménybeszámoló szerint nagyon élvezte a kalandot, odafennt azt kiabálta fiának: "Magasabbra, Orville, még magasabbra!"
Ám még visszatérve az első robbanó motor meghajtású repülőre. Bár sikeres küldetése után a Wright Flyer többé nem repült - de kis darabkái egészen a Holdra is feljutottak. A bal szárny vitorlavásznát és a bal propeller egyik darabját Neil Armstrong rejtette ereklyeként szkafandere belső zsebébe az első holdraszálláskor. Az első ember aki eljutott a Holdra maga is nagy tisztelője volt a Wright fivéreknek. Repülőgépük darabkái a személyes gyűjteményébe tartoztak, nem véletlen döntött úgy, hogy szuvenírként elviszi magával az holdraszállásra.
A fivérek, akik világhírű repülésük előtt bicikliszervízt üzemeltettek, sosem nősültek meg. Azt állították a cégük és kutatásaik mellé nem jut idő hitvesi kapcsolatra. A találmányukra a haderő is hamar felfigyelt: 1909-ben már szerződésük volt az amerikai sereggel repülőgépen gyártására és pilóták kiképzésére. Számos balesetet is szenvedtek, egy bemutatón például egy 1908-ban lezuhant az Orwille által vezetett gép utasa - egy őrnagy - életét veszette.
Wilbur nem sokáig élvezhette találmányuk sikerét. 1915-ben meghalt - bár nem repülőgépszerencsétlenségben. Egy fogadáson rossz kagylót evett és 45 évesen, súlyos szalmonella fertőzés következtében elhunyt.
Orville 35 évvel élte túl. 1948-ban kapott szívinfarktust, tehát a holdraszállást nem, de a II. világháborút és annak végét még megélte. Szemtanúja lehetett, hogy a II. világháború nagy része már a levegőben zajlott - alig négy évtizeddel azután, hogy az testvérével együtt felszállt velük az első repülő az óceánparti Kitty Hawk-on. Saját elmondása szerint elkeserítette, hogy találmányának továbbfejlesztett változatai - a bombázók - ártatlan civilek millióinak okoztak mérhetetlen szenvedést.
Élete végéig aktív maradt: alapító tagja volt a NACA-nek (National Advisory Committee for Aeronautics), amely szervezetből 1958-ban megalakult a National Aeronautics and Space Agency, vagyis ismertebb nevén a NASA. Az örökség végül tehát jó kezekbe került.
Kép és szöveg: MandaMom
