Tudtad, hogy a magyarok egyik kedvenc úti célján, Korfun található a világ egyik legtechnikásabb kifutópályája? Bizony, aki itt landolt charterrel, az elmondhatja magáról, hogy igazán profi pilóta repítette nyaralni, mert ide csak a rutinos, képzett öregrókák kapnak leszállási engedélyt.***

Néhány évvel ezelőtt volt szerencsénk eljutni Szent Martin szigetére, ahol  különleges láványosságként elvittek bennünket a Maho Beachre is, ahol a strand fövenye felett alig néhány méterrel húznak át a Princess Julianna reptérre érkező utasszállítók. Akkor is lenyűgözve néztük a bravúros manővereket, ahogy elzúgtak felettük a kisebb-nagyobb gépek. De nem kell a Karib szigetekre utazni annak, aki igazán technikás repülőteret keres, sőt nem kizárt, hogy több honfitársunk már meg is járta a világ másik - méltán hirhedt - kifutóját. 

Nem minden pilóta szállhat le ezeken a reptereken, úgyhogy mindegy milyen fapados is a társaság, charter géppel megyünk, első osztályon avagy turistán, mégis az a kapitány aki leteszi a gépet Korfun, annak igencsak nagy rutinnal kell rendelkezni. A kifutó ugyanis a nyílt vízre nyúlik ki, és a másik végén keresztezi egy közút. Itt aztán nincs lehetőség hibázni, a mintegy 2300 méteres betoncsíkra kell lehelyezni a gépet, és meg is kell állni a végén, különben a repülőgép könnyen autóval ütközhet (bár erre azért is kicsi az esély, mert a közlekedési lámpa mindig leállítja a forgalmat mikor landol egy gép). 

Korfura már visszatérő vendégek vagyunk, a kristálytiszta víz, a lassan mélyülő homokos partok és persze a görög konyha finomságai miatt különösen szeretjük ezt a szigetet. Idén azonban először autóval vágtunk neki az útnak (ez is megérne egy külön bejegyzést), és bár egy teljes napot rászántunk az utazásra, de végül megérte, mert az egész út alatt volt autónk, eljutottunk olyan helyekre is, amelyeket korábban nem fedeztünk fel. Ilyen volt a reptér is, amelyről már korábban is olvastam, most viszont több szemszögből is megnézhettük. 

Bár itt nincs strand, mégis számos pontról nézhetjük az 5-10 percenként landoló vasmadarakat (nyilván főszezonban forgalmasabb). Először a legkézenfekvőbb megoldást választottuk: beültünk abba a kávézóba melynek teraszáról teljes kilátás nyílik a kifutó elejére. Már innen is lélegzetelállító látvány tárult elénk, de innen láttuk, hogy az igazán bátrak a hullámtörőre is felmennek, hogy a vizet keresztülszelő két méter széles betoncsíkon elsétálhassanak arra a pontra, ahol a fejük fölött alig méterekkel húznak el a gépek.

Természetesen ezt is megnéztük, sőt innen már csak egy rövidke séta volt az aprócska szigeten álló Vlacherna Szentély amely szintén kihagyhatatlan látványosság. Számomra egy kicsit furcsa volt ebben a materialista világban, hogy sem a spotter kilátóknál, sem a kávézó teraszánál, sem az apró szigetre menet, de még a parkolásért sem kellett sehol fizetnünk. Egy fél napot kellemesen eltöltöttünk a sziget légi kikötője mellett, holott eredetileg csupán néhány képet akartunk lőni a repülőkről. Ennél azonban sokkal többet kaptunk, meglátogattuk a híres szentélyt, korzóztunk a kikötőben, kávéztunk a kilátóban. Ha Korfun jártok, semmiképp ne hagyjátok ki ezt az izgalmas és látványos programot. 

Kép és szöveg és videofelvétel: MandaMom